2014. március 10., hétfő

2.rész-Az első nap

Kedves naplóm!Reggel van,hamarossan indulok a suliba.Ez lesz a harmadik évem.Ma megpróbálok jól lenni,jól érezni magam,mutatni,hogy minden a legnagyobb rendben és nem a szomorúságra gondolni.
-Kicsim,keljél,öltözz fel és gyere reggelizni!-mondta nagyi.
-Igen nagyi,mindjárt kész vagyok.
Felöltöztem,a könyveimet elcsomagotam és mentem le reggelizni.
-Jó reggelt kicsim,hogy aludtál?
-Jó reggelt nagyi,köszi jól..
-Az jó,reggelire gofrit készitettem,gyermekkorodban mindig ezt reggeliztél,remélem jó lesz.
-Igen,nagyon jó lesz..köszönöm..
-És várod a sulit?Ma így az 1.nap..
-Igen,el sem tudod képzelni mennyire várom,hogy új emberekkel ismerkedhessem.
Ezzel be is fejeztük a beszélgetést és a reggelizést.Majd elindultam a suliba,gyalog,mivel elég közel van.
Utoljára gyermekkoromban voltam itt,nagyon szerettem a várost,minden nyáron 2 hetet töltöttem itt,azóta itt sok minden változott semmit.
Megérkeztem és az 1.órám töri volt.A töri tanár az oszifőnököm.Bemutatkoztam neki és az osztálytarsaimnak is.Miután kész volt az óra egy kedves lány felajánlotta,hogy körbevezet a suliban és bemutatja a barátait.
-Szia,te biztosan Charlotte Witch vagy,mondták,hogy új diák lesz.
-Szia,igen új diák vagyok.
-Az én nevem Faye Carter,együtt van óránk törin és matekon is.
-Az szupi,legalább valakit majd megismerek-mondtam lelkessen.
-Gyere bemutatlak a többieknek is.-mondta Faye.
-Na szóval ő itt az eggyik jó barátom Luka Mikaelson.
-Szia Charlie vagyok..
-Én pedig Luka.
-És ők meg kik?kérdeztem kiváncsian,a másik padnál..
-Ők Donovan-ék.Victoria,és Dan.
-Szinte sosem lógunk velük,elég furcsa testvérek.
-Bár Dan elég jó srác,de nem ajánlom neked.-mondta Faye,és Luka is bólogatott.
-Nem is volt szándékomban,belül pedig azt gondoltam,hogy milyen jó pasi..
-Na haggyuk is,mesélj valamit magadról,hol laktál eddig?-mondta Faye.
-Öö oké,hát nincs sok mesélni valóm.Georgiából jövök,kb.annyi,hogy a szüleim 1 hónapja autóbalesetet szendvedtek és meghaltak,én pedig a nagyimhoz költöztem.
-Ja,ezt nem tudtam..sajnálom..
-Semmi már megszoktam ezt..és mesélj te valamit magadról..:)
-Hát én már itt születtem Chance Fallsban,a szüleim elváltak és apámmal lakom,a kedvenc tantárgyam a matek..
-Matek?:D
-Jaa,tudom érdekes de ez a kedvencem.
-Hát okéé,néztem Faye-re furán.
-ÉsLuka te is itt születtél?kérdeztem.
-Igen én is itt születtem.
És erre becsöngettek.Volt még pár órám,és szünetbe Faye felajánlotta,hogy megmutatja a várost.
Én pedig örültem,hogy már is találtam egy barátot.
Amikor hazaértem,nagyi már nagyon kiváncsi és izgatott volt.Röktön kikérdezett.
-Na,hogy volt,milyen volt az 1.nap?
-Hát jó volt,már találtam is egy barátot,a neve Faye..:)
-Talán Faye Carter??-kérdezte nagyi izgatottan.
-Igen,talán ismered?
-Hát lehet csak igy névről,és elterelte a témát,de nekem nagyon furcsa volt..
-Na szóval kész az ebéd mehetünk enni.
Miután ebédeltünk,megcsináltam a házifeladatom,és már is jött hozzám Faye,hogy elmenjünk a városba.
-Szia Faye,már vártalak!Gyere be!
-Sziaa,szerintem menjünk mert még később van dolgom,megvárlak kint..
-Oké,elveszem a táskám és mehetünk.
-Elmentem nagyi...szia!És ezzel bucsuktam az ajtót.
-Na szóval hol kezdjük?Hova menjünk elősször?Kérdezte Faye.
-Hát te tudod,én itt még nem ismerek annyira semmit,rég voltam,és sok minden megváltozott.
-Oké akkor bemehetünk a Grillbe egy turmixra,benne vagy?
-Igeen,Grill,emlékszem a szüleimmel sokszor voltunk itt.-Leültünk egy asztalnál és beszélgetni kezdtünk,majd egyszer csak bejött az a jó képű srác..
-Mindjárt jövök,kimegyem a mosdóba..-mondta Faye..
-Oké,menjél csak,megvárlak..
Nem tudtam leszedni a szemem a helyes srácról,már észre is vette,hogy nézzem,majd ezután elfordultam..
És jönni kezdett felém..idejön,idejön,ideejön...-gondoltam magamban..
-Szia,te biztossan Charlotte vagy..
-Igen,csak Charlie..Te meg Dan.
-Igen Dan Donovan..
-Rendben hát öö,együtt ültünk törin és biológián is,és nem ismertelek gondoltam új vagy itt,mikor jöttél?
-Igen új vagyok,tegnap érkeztem Georgiából.
-És pont az ország eggyik legködösseb,veszélyes városába?
-Veszélyes..aha..Nem én akartam ide jönni...Bonyolult..
-Értem,én fel tudom fogni...
-Hát annyi csak,hogy a szüleim meghaltakígy a nagymamához költöztem.
-Ezt nem tudtam,sajnálom,és jól vagy?
-Megszoktam...Jól leszek...
-És már jött is Faye..
-És Dan amikor meglátta röktön elköszönt..furcsának is találtam..
-Ez meg ki volt?
-Dan,Dan Donovan volt...
-Ja,akivel mondtam,hogy nem éri meg...
-ja....
-Na most pedig elviszlek egy jó helyre...
-Hova??-kérdeztem kiváncsian...
-Hát a temetőbe...:D
-A hova??temetőbe?minek megyünk mi oda?
-Mert az a kedvenc helyem..-mondta Faye...
-Hát oké..gyerünk..
Oda is értünk,elég érdekes és misztikus temető volt..
-Na tetszik?
-Mi egy temető szerinted tetszhet?
-Igaz,hülye kérdés..de imádok ide jönni..
Leültünk egy padra még egy kicsit beszélgettünk,és esteledni kezdett.
Faye kiváncsian kérdezett...-Halottál már valamit erről a városról?
-Mit kellet volna tudjak vagy halljak?
-Hát a város olyan természetfeletti történelemmel rendelkezik a 17.század óta...tudtad?
-Mivan? :D kérdeztem nevetve...
-Ha nem hiszed ne is hidd,de én szóltam előre...
ÉS ezzel el is rohant Faye,én pedig ültem és gondolkoztam,hogy mit akart ezzel mondani.
De én is el indultam haza,mert már hideg és késő volt..
Hazaértem,és nagyi már lepihent és aludt,a vacsoram már ki volt készitve.


Vacsoráztam,lezuhanyoztam és az ágyamba bújtam,majd elővettem a naplómat.
-Kedves naplóm!Jónapom volt,végre elfelejtettem a szomorúságot,a rosszat.Végre jól éreztem magam.megismerkedtem egy szuper lánnyal Faye-el akiben barátra találtam,és egy helyes és titokzatos sráccal is találkoztam Dan-el..De ez nem azt jelenti,hogy minden renben van..sőt semmi sincs még rendben..Bár tévedtem..Tévedtem,azt hittem,hogy elég lesz mosolyognom és bólogatnom,úgy csinálnom mintha minden rendben lenne.  Meg akartam változni, új életet kezdeni, a múlt nélkül, a fájdalom nélkül, valaki igazival. De ez nem olyan könnyű. A rossz dolgok veled maradnak. Követnek. Nem tudsz megszökni előlük, bármennyire is szeretnél. Csak azt teheted, hogy felkészülsz a jóra, hogy amikor az megtalál, megragadod, mert szükséged van rá. Szükségem van rá.Akarom a jót,és akarok boldog lenni.
Jóéjt..és ezzel el is aludtam..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése