2.rész-Az első nap

Kedves naplóm!Reggel van,hamarossan indulok a suliba.Ez lesz a harmadik évem.Ma megpróbálok jól lenni,jól érezni magam,mutatni,hogy minden a legnagyobb rendben és nem a szomorúságra gondolni.
-Kicsim,keljél,öltözz fel és gyere reggelizni!-mondta nagyi.
-Igen nagyi,mindjárt kész vagyok.
Felöltöztem,a könyveimet elcsomagotam és mentem le reggelizni.
-Jó reggelt kicsim,hogy aludtál?
-Jó reggelt nagyi,köszi jól..
-Az jó,reggelire gofrit készitettem,gyermekkorodban mindig ezt reggeliztél,remélem jó lesz.
-Igen,nagyon jó lesz..köszönöm..
-És várod a sulit?Ma így az 1.nap..
-Igen,el sem tudod képzelni mennyire várom,hogy új emberekkel ismerkedhessem.
Ezzel be is fejeztük a beszélgetést és a reggelizést.Majd elindultam a suliba,gyalog,mivel elég közel van.
Utoljára gyermekkoromban voltam itt,nagyon szerettem a várost,minden nyáron 2 hetet töltöttem itt,azóta itt sok minden változott semmit.
Megérkeztem és az 1.órám töri volt.A töri tanár az oszifőnököm.Bemutatkoztam neki és az osztálytarsaimnak is.Miután kész volt az óra egy kedves lány felajánlotta,hogy körbevezet a suliban és bemutatja a barátait.
-Szia,te biztosan Charlotte Witch vagy,mondták,hogy új diák lesz.
-Szia,igen új diák vagyok.
-Az én nevem Faye Carter,együtt van óránk törin és matekon is.
-Az szupi,legalább valakit majd megismerek-mondtam lelkessen.
-Gyere bemutatlak a többieknek is.-mondta Faye.
-Na szóval ő itt az eggyik jó barátom Luka Mikaelson.
-Szia Charlie vagyok..
-Én pedig Luka.
-És ők meg kik?kérdeztem kiváncsian,a másik padnál..
-Ők Donovan-ék.Victoria,és Dan.
-Szinte sosem lógunk velük,elég furcsa testvérek.
-Bár Dan elég jó srác,de nem ajánlom neked.-mondta Faye,és Luka is bólogatott.
-Nem is volt szándékomban,belül pedig azt gondoltam,hogy milyen jó pasi..
-Na haggyuk is,mesélj valamit magadról,hol laktál eddig?-mondta Faye.
-Öö oké,hát nincs sok mesélni valóm.Georgiából jövök,kb.annyi,hogy a szüleim 1 hónapja autóbalesetet szendvedtek és meghaltak,én pedig a nagyimhoz költöztem.
-Ja,ezt nem tudtam..sajnálom..
-Semmi már megszoktam ezt..és mesélj te valamit magadról..:)
-Hát én már itt születtem Chance Fallsban,a szüleim elváltak és apámmal lakom,a kedvenc tantárgyam a matek..
-Matek?:D
-Jaa,tudom érdekes de ez a kedvencem.
-Hát okéé,néztem Faye-re furán.
-ÉsLuka te is itt születtél?kérdeztem.
-Igen én is itt születtem.
És erre becsöngettek.Volt még pár órám,és szünetbe Faye felajánlotta,hogy megmutatja a várost.
Én pedig örültem,hogy már is találtam egy barátot.
Amikor hazaértem,nagyi már nagyon kiváncsi és izgatott volt.Röktön kikérdezett.
-Na,hogy volt,milyen volt az 1.nap?
-Hát jó volt,már találtam is egy barátot,a neve Faye..:)
-Talán Faye Carter??-kérdezte nagyi izgatottan.
-Igen,talán ismered?
-Hát lehet csak igy névről,és elterelte a témát,de nekem nagyon furcsa volt..
-Na szóval kész az ebéd mehetünk enni.
Miután ebédeltünk,megcsináltam a házifeladatom,és már is jött hozzám Faye,hogy elmenjünk a városba.
-Szia Faye,már vártalak!Gyere be!
-Sziaa,szerintem menjünk mert még később van dolgom,megvárlak kint..
-Oké,elveszem a táskám és mehetünk.
-Elmentem nagyi...szia!És ezzel bucsuktam az ajtót.
-Na szóval hol kezdjük?Hova menjünk elősször?Kérdezte Faye.
-Hát te tudod,én itt még nem ismerek annyira semmit,rég voltam,és sok minden megváltozott.
-Oké akkor bemehetünk a Grillbe egy turmixra,benne vagy?
-Igeen,Grill,emlékszem a szüleimmel sokszor voltunk itt.-Leültünk egy asztalnál és beszélgetni kezdtünk,majd egyszer csak bejött az a jó képű srác..
-Mindjárt jövök,kimegyem a mosdóba..-mondta Faye..
-Oké,menjél csak,megvárlak..
Nem tudtam leszedni a szemem a helyes srácról,már észre is vette,hogy nézzem,majd ezután elfordultam..
És jönni kezdett felém..idejön,idejön,ideejön...-gondoltam magamban..
-Szia,te biztossan Charlotte vagy..
-Igen,csak Charlie..Te meg Dan.
-Igen Dan Donovan..
-Rendben hát öö,együtt ültünk törin és biológián is,és nem ismertelek gondoltam új vagy itt,mikor jöttél?
-Igen új vagyok,tegnap érkeztem Georgiából.
-És pont az ország eggyik legködösseb,veszélyes városába?
-Veszélyes..aha..Nem én akartam ide jönni...Bonyolult..
-Értem,én fel tudom fogni...
-Hát annyi csak,hogy a szüleim meghaltakígy a nagymamához költöztem.
-Ezt nem tudtam,sajnálom,és jól vagy?
-Megszoktam...Jól leszek...
-És már jött is Faye..
-És Dan amikor meglátta röktön elköszönt..furcsának is találtam..
-Ez meg ki volt?
-Dan,Dan Donovan volt...
-Ja,akivel mondtam,hogy nem éri meg...
-ja....
-Na most pedig elviszlek egy jó helyre...
-Hova??-kérdeztem kiváncsian...
-Hát a temetőbe...:D
-A hova??temetőbe?minek megyünk mi oda?
-Mert az a kedvenc helyem..-mondta Faye...
-Hát oké..gyerünk..
Oda is értünk,elég érdekes és misztikus temető volt..
-Na tetszik?
-Mi egy temető szerinted tetszhet?
-Igaz,hülye kérdés..de imádok ide jönni..
Leültünk egy padra még egy kicsit beszélgettünk,és esteledni kezdett.
Faye kiváncsian kérdezett...-Halottál már valamit erről a városról?
-Mit kellet volna tudjak vagy halljak?
-Hát a város olyan természetfeletti történelemmel rendelkezik a 17.század óta...tudtad?
-Mivan? :D kérdeztem nevetve...
-Ha nem hiszed ne is hidd,de én szóltam előre...
ÉS ezzel el is rohant Faye,én pedig ültem és gondolkoztam,hogy mit akart ezzel mondani.
De én is el indultam haza,mert már hideg és késő volt..
Hazaértem,és nagyi már lepihent és aludt,a vacsoram már ki volt készitve.


Vacsoráztam,lezuhanyoztam és az ágyamba bújtam,majd elővettem a naplómat.
-Kedves naplóm!Jónapom volt,végre elfelejtettem a szomorúságot,a rosszat.Végre jól éreztem magam.megismerkedtem egy szuper lánnyal Faye-el akiben barátra találtam,és egy helyes és titokzatos sráccal is találkoztam Dan-el..De ez nem azt jelenti,hogy minden renben van..sőt semmi sincs még rendben..Bár tévedtem..Tévedtem,azt hittem,hogy elég lesz mosolyognom és bólogatnom,úgy csinálnom mintha minden rendben lenne.  Meg akartam változni, új életet kezdeni, a múlt nélkül, a fájdalom nélkül, valaki igazival. De ez nem olyan könnyű. A rossz dolgok veled maradnak. Követnek. Nem tudsz megszökni előlük, bármennyire is szeretnél. Csak azt teheted, hogy felkészülsz a jóra, hogy amikor az megtalál, megragadod, mert szükséged van rá. Szükségem van rá.Akarom a jót,és akarok boldog lenni.
Jóéjt..és ezzel el is aludtam..

1.rész-Megérkezés

Új város,új élet és új minden.Charlotte Witch vagyok.
Sosem tűnődtem azon mi lesz velem ha a szüleim csak így itt hagynak,ha balesetet szenvednek vagy ha meghalnak.De így lett meghaltak.Pontosabban 1 hónapja augusztus elején a szüleim eljöttek értem egy buliba/mert nem tudtam volna hazamenni/és a Wecklori hídba zuhant az autó,én túléltem de ők nem.Úgy,hogy most a szerető nagymamámhoz költözök az állandóan ködös,Chance Fallsba.Mindjárt kezdődik az iskolaév és itt járok majd gimibe a Chance Falls-i gimnáziumba.Nem mondom,hogy nem fáj,hogy a szüleim meghaltak,de fáj amikor valakit elveszítesz,minden gyertya,minden ima hiábavaló lesz mert az egyetlen dolog,amid marad,az a lyuk az életedben,ahol azok a valakik,akikkel törődtél léteztek.
-Megérkeztünk!-mondta a sofőr.
-Értem,köszönök mindent mostmár magamtól is boldogulok.
Kirakott a központba,nem mintha olyan nagy lenne a város.
Na szóval a Waleri Witch névtáblát keressem.
Kb.10 perc után ide is értem.
Kopogtam majd nagyi kinyitotta az ajtót.
-Charliee,szia édesem!Örülök,hogy látlak!De megnőttél.
-Szia nagyi,hát igen..
-Oké,hát gyere be!
Bementünk majd nagyi röktön letámadott.
-Jól vagy édesem?
-Igen..Már sokszor mondtam,de sosem gondoltam komolyan..
-Hidd el nekem is nagyon hiányoznak.És eddig hol voltál?Hol laktál?Mert mindig csak annyit mondtál,hogy jól vagyok,köszi.
-Az eggyik barátnőmnél Meredithnél,ő ajánlotta fel,hogy lakjak addig nálla.
-Értem kicsim,űljünk le és beszélélgessünk!Renben? -Igen nagyi....-Minden renben ,jól vagy?-kérdezte nagyi.Igen nagyi,jól leszek..és haggyuk ezt oké?Renben kicsim nem nyaggatlak tovább megmutatom a szobádat.
-Az emeleten a második szoba.
-Oké,már nem vagyok szomorú,gondoltam magamba nagyi legalább te sem leszel egyedül már lassan 7 éves,hogy nagyapa meghalt.
-Na szóval ez itt,az anyukád szobája volt még amikor itt lakott.
-Köszi,ez nagyon jó lesz..
-Hagylak is kicsim kicsit egyedül addig is csinálom az ebédet.
-Köszi,szia..
Leültem az ágyra majd elővettem a naplómat.
-Kedves naplóm!Túlélem,nem szabad gyenge legyek,de az az igazság,hogy félek,félek ha egy pillanatra is engedek a boldogságnak,a világ megint összeomlik körülöttem,és az már nem tudom,hogy túlélném -e?De megpróbálok boldog lenni már csak nagyi kedvéért is.Tallán holnap már találok is új barátokat.
És így tettem el a naplómat.
És már hallottam nagyi kiabálásat is:-Kész az ebéd!!
-Megyek,szaladtam le és hozzá is láttunk az ebédnek,nagyi a kedvencemet csinálta steaket.
-Tetszik?Ízlík?
-Igen nagyi tetszik nagyon finom.
Miután megebédeltünk és kicsit lepihentünk aludni már eljárt az idő,már késődélután van.
-Charlotte légyszives gyere ide a nappaliba!-mondta nagyi.
-Egy pillanat és megyek.
Lementem és nagyi kért,hogy üljek le mellé és beszélgessünk.
Leültem.
-Na szóval holnap kezdődik a suli,hogy várod?
-Hát amennyire várni lehet annyira várom!Várom,hogy találkozzak új emberekkel,akikkel talán meg is barátkozok,akikkel elfelejthetem a szomorúságot.
-Én is ezt szeretném a legjobban,elhiszem,hogy nem könnyű,nekem sem!A szüleid és az a nagyapád is meghalt.
És ebben a pillanatban elgondolkoztam,hogy igen!Ő,nagyi a pédladépem aki ezek után is tud mosolyogni szórakozni.Én is ezt szeretném.
Majd nagyí felált és megkérdezte,hogy mit szeretnék vacsorára.
Röktön kimondtam:-Pizza lehet?
-Hogyne szívem rendelek röktön!
Kb.fél óra múlva már meg is érkezett a pizzafutár a pizzával együtt.
Miközben ettük néztünk egy jó kis filmet is a neve:Apa ég!
Amin sokat nevettünk és egy órácskára is de elfelejtettük a rosszat a szomorúságot.
-Már este van!mondta nagyi,mehetünk lefeküdni!
-Oké menjél nyugodtan én is még lezuhanyzok és megyek.
-Rendben,Szép álmokat kicsim!Minden rendben lesz?
-Remélem ,csak ennyit mondtam.És ezzel nagyi el is ment aludni.
Zuhanyzás után lefeküdtem,betakaróztam és újra elővettem a naplómat.
-Kedves naplóm!Ez a nap is elmúlt.Legalább 10-szer mondtam,hogy köszönöm jól vagyok nagyi,de nem éreztem így.Remélem a holnapi nap segít túl lenni mindenen,várom.
Jóéjt.És ezzel el is aludtam..

Szereplők

Charlotte Witch:17 éves.
Charlie gyorsan belekeveredik a természetfeletti eseményekbe.A szülei autóbalesetet szenvedtek így nagyanyjához költözik Chance Fallsba,ahol barátokat szerez,és gyanakodni kezd,hogy édesanyja mért nem beszélt sohaszülővárosáról.Majd találkozik egy helyes fiúval akivel furcsa köteléket érez és később megtudja,hogy boszorkány felmenőkkel rendelkezik.

Faye Carter:
Charlie legjobb barátnője.17 éves és ő is a Chance Falls-i gimnázium tanulója.Charlie később megtudja,hogy Faye boszorkány.

Charlotte nagyanyja:Waleri Witch
Boszorkány

Victoria Donovan:Vámpír
Charlie vetélytársa.

Dan Donovan
Victoria testvére és ő is vámpír,nagyon tetszik neki Charlie és ő is neki,de Charlie nem tudja,hogy Dan vámpír.

Luka Mikaelson:boszorkány,apjával él aki színtén boszorkány.
Charlie jó barátja,és titokban szerelmes belé.

Történet

A történet egy kitalált városban, a Virginiai Chance Fallsban játszódik.
Egy Georgiai 17 éves lány,Charlotte Witch életét követi,aki azután megy Chance Fallsba,hogy szülei autóbalesetet szenvedtek és meghaltak,így nagyanyjához költözik.Könnyen szerez barátokat és sokat megtúd az őseiről.A város természetfeletti történelemmel rendelkezik a 17.század óta.Sok természetfelleti lény él itt:boszorkányok,vámpírok és vérfarkasok.